Bizonyára mindnyájan tapasztaltuk már, hogy ima közben kósza gondolatok jelennek meg bennünk, és önkéntelenül is ezekkel kezdünk el foglalkozni az Istennel való kapcsolat keresése helyett.
Ezért az ima elején érdemes valamit tennünk azért, hogy figyelmünk „élesedjen”, és összeszedettebben meg tudjunk maradni az Istennel való kapcsolat keresésében.
Az egyik dolog, amit belső összeszedettségünk növelése érdekében tehetünk, az összeszedett testtartás. Ebben a leckében erről írok. Lehet, hogy első olvasásra soknak, összetettnek, nehéznek fog tűnni. Azt javaslom az olvasónak, hogy az itt leírtakból mindig annyit próbáljon megvalósítani, amennyi nem tűnik túl nagy kihívásnak. Ahogy egyre gyakorlottabb lesz, minden egyre természetesebbé fog válni.
A test és a lélek összeszedettsége leginkább a gerinc egyenes tartásán múlik. Üljünk egyenesen széken, vagy imasámlin. Segíthet, ha arra gondolunk, hogy egy képzeletbeli fonál van bennünk, amely az eget és a földet összeköti a felső testünkben.
Ha széken ülünk, mindkét talpunkat helyezzük a padlóra. A gerinc akkor tud egyenes lenni, ha combunk vízszintes, vagy inkább enyhén lejt a térdünk felé, alsó lábszárunk pedig közel függőleges.
Hosszabb lábúak ezt úgy tudják elérni, hogy megmagasítják a széket párnával, vagy összehajtott pokróccal. A pokrócot érdemes közel négyzet alakúra hajtani, és a képen látható módon 45 fokkal elforgatva a székre helyezni. A pokróc ebben a helyzetében kerékpárüléshez lesz hasonló, így a combok számára kialakul hely arra, hogy a térdek felé enyhén lejthessenek. (A pokróc összehajtásának javasolt módja a lecke végén az 5. megjegyzésben található.)
Legjobb, ha tudunk támaszkodás nélkül egyenesen ülni. Ha mégis szükségesnek éreznénk a támaszkodást, csak a keresztcsontnál, illetve a legalsó csigolyáknál támaszkodjuk. Ez a legtöbb szék esetén úgy oldható meg, hogy a támla és a keresztcsont közé beteszünk egy párnát vagy összehajtott pokrócot.
Ha ennyi támaszt nem találunk elégnek, és a hátunk felsőbb részén is igényeljük a támaszkodást, olyan széket válasszunk, amelynek támlája legalább megközelítően függőlegesen tudja tartani hátunkat. Minél gyakorlottabbak leszünk, annál kevesebb támaszra lesz szükség.
Ha imasámlin ülünk, könnyebben és természetesebben tudunk támaszkodás nélkül ülni, és a gerincet függőlegesen tartani. Combjaink legyenek egymással párhuzamosak.
Akármelyik ülésmódot választjuk, fontos, hogy arcunk vízszintesen előre tekintsen. A megemelt arc könnyen álmodozáshoz vezet, a lehajtott fej pedig gondolatokba, gondokba mélyedéshez. A vízszintesen előre tekintő arc viszont azt segíti, hogy figyelmünkkel a jelen pillanat valósága felé forduljunk. Ez utóbbira van szükségünk az imában.
Fejtartásunknál arra is ügyeljünk, hogy állunk ne tolódjon előre.
Ezt úgy érjük el, ha állunkat „behúzzuk”. Így lesz gerincünk nyaki része is függőleges.
Figyeljünk oda, hogy vállainkat ne húzzuk fel (önkéntelenül), hanem engedjük le. Előre se essenek a vállaink, ha ezt vennénk észre magunkon, mellkasunkat előre tolva vállainkat húzzuk hátra.
Kezeinket helyezzük lazán combjainkra!
Tenyerünk lefelé és felfelé is nézhet. Össze is kulcsolhatjuk a kezünket.
Az összeszedettséget segítő testtartáshoz az is hozzá tartozik, hogy csak annyira feszítsük meg izmainkat, amennyire az egyenes tartáshoz szükséges. Izmaink legnagyobb részét egyáltalán nem kell megfeszítenünk, amikor egyenesen tartjuk magunkat. Ezért miután kialakítottuk az egyenes tartást, lazítsuk el annyira izmainkat, amennyire csak lehetséges az egyenes tartás megtartása mellett.
1.Gyakorlat:
Vegye fel –amennyire tudja – a fent javasolt testhelyzetet! Ekkor valószínűleg többé–kevésbé feszültnek fogja érezni a testét. Ezután próbáljon lazítani az izmain úgy, hogy tartása összeszedett maradjon! Próbálgassa kialakítani az egyensúlyt a testében levő feszültség és ellazultság között! Érdemes kitartóan gyakorolnia, mert ez sokat segít abban, hogy mélyebb figyelemmel tudjon jelen lenni Isten előtt.
2. Gyakorlat:
Imádkozzon olyan módon, ahogy szokott (pl. rózsafüzér, szentségimádás, zsolozsma, egyéb kötött szövegű ima, szentmisén való részvétel stb)! Az előző lecke szerint kezdje el, majd alakítsa ki imájához – amennyire a körülmények engedik – az összeszedettséget segítő testtartást. Amikor szentmisén vesz részt, térdeléskor és álláskor is próbálja megvalósítani az összeszedett testtartás minél több elemét!
Bizonyára tapasztalni fogja, hogy imája így belsőleg is összeszedettebbé válik.
Megjegyzések:
- A gerinc helyes tartását az is elősegíti, ha fejtetőnket a lehető legmagasabbra igyekszünk emelni, majd ezután ellazítjuk feleslegesen feszülő izmainkat.
- Nem csak a test összeszedettsége segíti a lélek összeszedettségét, hanem fordítva is. Az imaéletben előre haladva tapasztaljuk, hogy amikor lélekben mélyebb összeszedettségre jutunk, testtartásunk önkéntelenül is javul: szinte automatikusan jobban kihúzzuk magunkat, illetve maguktól még jobban ellazulnak feleslegesen feszülő izmaink.
Ezen kívül a belső összeszedettség azt is eredményezheti, hogy könnyebb lesz megmaradni az összeszedett tartásban. Mintha egy „belső erő” egyenesen tartana minket.
A test és a lélek összeszedettsége kölcsönösen segítik egymást, együtt növekednek.
- Még egyenesebben tudjuk tartani a gerincünket, ha összekulcsolt kezeinket a képen látható módon a hasunkra
tesszük úgy, hogy az alkarok kb. vízszintesek legyenek. Első pillanatra azt gondolná az ember, hogy nehéz lehet ez a tartás, mivel meg kell tartanunk az alkarok súlyát. Összeszedett állapotban viszont azt tapasztalhatjuk, hogy az előző megjegyzésben említett „belső erő” miatt mégis könnyen meg tudjuk tartani.
- Hosszú lábú emberek esetében lehet, hogy az összehajtott pokróc nem magasítja meg eléggé a széket. Ilyen
esetben jó szolgálatot tesznek a képen látható fából készült téglatestek, melyeket a szék lábai alá helyezhetünk. Az itt szereplő téglatestek méretei: 4 cm x 6 cm x 8 cm. Különböző lapjaikra helyezve különböző mértékben magasítják meg a széket.
5. Ha a székre tett pokrócot a szokásos módon hajtogatnánk össze, nem lenne egyenletes a magassága. Az egyenleges magasságot elősegíti a következő összehajtási mód:
A kiterített pokrócot hosszában hajtsuk ketté, majd még egyszer tegyük ezt meg:
Ezután harmonikaszerűen hajtsuk négyzet alakúra:
